Tökéletes
Gabrielle Roth írja:
Mennyire szép is volna, ha mindannyian tökéletes, megvilágosodott lények lennénk, szent módszerekben, hagyományos rítusokban, megerősítő látomásokban és tanításokban gyökerezők . De nem vagyunk azok, így aztán a növekedésre meg a tudatlanság, és a félrevezetés sebeinek begyógyítására tett improvizált megoldásaink sok szenvedést okoznak. Mindössze annyit tehetünk, hogy ezt a szenvedést éberséggé, ezt az éberséget pedig művészetté alakítjuk. Túlélő művészetté.
És talán tovább is léphetünk innen egy lépéssel, amikor már nem az ad megelégedést, hogy a túlélésem termőre fordítható, gyógyulást hordozó, hanem az, hogy az élet maga elég. Tét és érdem és eredmény nélkül is méltóságot hordozó, értékes és jó.
Ezért (is) táncolunk. Ebbe az irányba.