Táncolunk, mert a tánc egy sosem tanított életteliséget és örömöt ébreszt. 

A gyakorlások során megtanulsz extázisba kerülni csupán a mozgástól. Ezek az utazások, kísérletezések erős és nagyon személyes felfedezéseket terepei, amelyek alapjaiban képesek átrendezni a gondolkodásod, a hétköznapi működésed. A tánc összekapcsol a testeddel, az elméddel, az érzelmeiddel, az életed szereplőivel, a külső-belső térrel és az életnek azzal a kiterjedtebb hálójával, amely többnyire a hétköznapi figyelem határán túl lebeg. Amikor táncolsz, hirtelen kilépsz saját fontosságod, a túlzott önfókusz labirintusából. A tánc terében egységbe kerülsz saját lényegi részeiddel és saját intuitív bölcsességeddel. Ebben a térben a belső dilemmákra sokszor egyszerűen csak ott terem a válasz. Az MM elcsöndesíti az elmét, és figyelmedet a lehetőségek birodalmába vezeti át.

Amint belépünk saját mozgásunk áramlásába, megtanulunk bízni az élet bennünk is mozgó természetes, teremtő erejében. Viselkedésmintáink felszínre kerülnek, és amint tudatossá válnak, máris elkezdhetünk kísérletezni új változatokkal. A tánc gyakorlásán keresztül ezek a lehetőségek szó szerint testet öltenek, gyökeret vernek a testünk fizikai valóságában, így aztán nem is marad más választásunk, mint átemelni ezeket az új mintákat az életünk egyéb területeire. A tánc élete itt kezdi formálni az életünk táncát.

(fotókredit: Ahmed Odeh)